7. Fejezet : Visszatér a múlt

-Köszi mindenkinek.

-Csak nem elfelejtetted a saját születés napodat?-Kérdezte Hannah kerek szemekkel.

-De azt hiszem igen.-Ezen mindenki elkezdett hangosan nevetni.-Jól van na.-És nevettem velük.

-Vacsorázzunk meg utánna jöhetnek az ajándékok.-Mondta apa és rám mosolygott.

-Huuu Anna ti aztánk ki tettek magatokért.Nagyon finom.-Mondta Zsaklin és csak falta a csirkét.Ahoz képest, hogy vámpír tud enni normális kaját is.

-Ez inkább Anna érdeme én csak a salátát csináltam.-Mondta Seth és rám mosolygott.

-Vettük észre.-MondtaRobert,Seth apja.Na ezen mindenki szakadt a nevetéstől.

-Kössz apa.-Mondta Seth nevetve.A vacsora így telt el nevetgéltünk beszélgettünk

Mikor abba hagytuk.Mindenki be viharzott a napaliba.Én elpakoltam az asztalról mindent be a mosogatóba.Seth jött vissza értem.

-Minden rendben van?-Kérdezt és mosolygott.

-Persze csak elfáradtam.-Mondtam neki és megcsókolt.

-Na és mien 18 évesnek lenni?-Kérdezte vigyorogva.

-Jó. - mosolyogtam.-Na mennyünk be minnél elöbb végzek annál hamarabb aludhatok.

-Ja értem te ennyire megakarsz tőlem szabadulni?Hát tudd meg, hogy nem fog menni.Ahoz több kell.-Vigyorgott rám megfogta a kezmet és elindultunk befelé.

-Meg hoztam a kis szülinapost.-Mondta Seth és adott egy puszit az arcomra.

-Először a milyénket.- Mondta Darel és jöttek oda Hannahvan. Egy kis doboz volt amibe egy karkötő rajta egy medál is egy oroszlán volt.

-Köszönöm ez nagyon szép.-Hannah egyből fel is tette a csuklómra.Zsaklinék jöttek utánna.Tőlük egy digitális fényképező gépet katam-Te jó ég.Nagyon köszönöm..

-Ezt Jennáék küldik és azt üzeni sajnálják, hogy nem lehetnek itt.-Ezen kicsit elszomorodtam.

-Majd holnap felhívom őket.Megköszönöm nekik.-Ők kettőnknek vettek ajándékot Mindeketten pecsét gyűrűt kaptunk Sethel.Shethén egy A betű volt az enyémen pedig egy S nagyon örültünk neki.Anyáék jöttek és anya arca csak sugárzott és nem tudtam miért izgul ennyire.

-A mi ajándékunk kint van.

-Hogy mi? Kint?-Gyorsan föl pattantam és ki mentem egy gyönyörű szép Mazda 6-os állt a ház elött.

-Mostmár használatba veheted a jogsidat is.-A nyakukba ugrottam.

-Köszönöm szépen nagyon köszönöm.-Ezzel apa a kezembe nyomta a kulcsokat.Vissza mentünk a nappaliba és Seth elő húzott a zsebéből egy hosszúkás dobozt.

Egy ezüst nyaklánc volt benne a medál tégla alaku volt Rajta volt egy A és egy S betű a hátulján pedig bele volt gravirozva mindig szeretni foglak.

-David ez gyönyörű. Köszönöm.-Átöleltem és megcsókoltam.

-Nagyon szívesen.Nem visszük el a kocsit egy körre?-Kérdezte és látta, hogy tényleg csak arra vágyom, hogy vele legyek.Ki mentünk és be száltunk az autóba fekete bőr ülések voltak belül. Be indítottam és indultunk is nem autóztunk sokat csak a közeli kilátóig mentünk. Oda le ültünk egy padra és néztük a várost ahogy ki van világítva.

-Köszönök mindent.-Mondtam neki és mosolyogtam.

-Szívesen de mit köszönsz?-Kérdzte értetlenkedve.

-Hát mindent, hogy vagy nekem, hogy segítesz, az ajándékot.

-Ja már értek mindent.Én is köszönöm, hogy vagy nekem és mindennél jobban szeretlek.-Megcsókolt a mondat végén és izzott körülöttünk a levegő.A telefon csörgése szakította meg a pillanatot.

-Hallo?-Kérdezte a mély de még is szelíd hangon.

-Nem az nem lehet.-Nem tudom ki az de hirtelen ideges lett.

-Oké.Megyünk.-Le tette a telfont magához szórított.

-Mennünk kell.-Mondta féltő hangon és az idegességét leplezni próbálta de nem sikerült neki.

-Rendben van de mi történt? Mond már!-Kezdtem én is ideges lenni.

-Majd az úton elmondom.-Elég tő mondatokban beszélt és megilyedtem mert sietett idegesvolt és egyre szrosabban fogta a kezem és kezdett fájni.Oda értünk a kocsihoz a kulcsokat kivette a kezemből és be szállt a kocsiba.

-Szálj be siess!-Most ki ment  bisztosíték nálam olyan ideges lettem, hogy azt nemlehet el mondani.Be száltam az autóba.

-El mondanád végre mi a baj?-Már majdnem kiabáltam vele.

-Egy csapat vámpír jött a városba és köztük van a volt barátnőm is Nathaly.-A volt barátnő.Nem is a vámpír csapat érdekelt hanem a volt barátnő.

-Aha értem és gondolom  most megtuták, hogy veled vagyok és az exed féltékeny és meg akar ölni a családommal együtt?-Kicsit viccesre vettem a szerpet.

-Attól tartok igen. Szóval most nyaralni megyünk Anyuék szoltak a te családodnak szóval minnél elöbb indulnunk kell.De felhívtak néhány vámpírt akik eljönnek a városba és megvédik az embereket.-Na itt még a szívem is le állt amit én csak viccnek szántam, az most igaz.

-Amúgy hallotad a beszélgetést?-Nem értettam mit akar ezel.

-Miért?

-Mert pontossan azt mondtad mint apu.-Nem tudtam mit kinyögni még mindig el voltam merevedve.

-Nem csak bele trafáltam.Ahoz képest, hogy viccnek szántam.-Montam neki ő pedig csak nézett rám és jobban beletaposott a gázba.

-Jó a megérző képességed.-Mondta és mikor megnéztem hol vagyunk már le is állt az autó.

-Mennybe pakolj össze és megyünk el.

-Kocsival? -Kérdeztem

-Igen. Kb 3 nap és ott vagyunk.

-Rendben.Hol találkozunk?

-Jövünk át értetek.-Bólintottam.Be futottam anyuékmár hozták le a csomagokat,átrohantam rajtuk elővettem a bőröndemet és pakoltam.Meg se hallotam mikor Seth be jött a szobámba.Igazából nem is figyeltem csak arra gondoltam, hogy mi van ha tudják, hogy mi tudjuk mire készülnek és ők már egy lépéssel elöttünk járnak?

-Anna, ezen a bolygón vagy még?-Kérdezte Seth elég furcsán és már úgy látszott idegesen is kérdezte.

-Persze csak elgondolkodtam, bocsánat.-Mondtam neki megbánóan de nem sok sikerrel.

-Akkor igyekezz! Csörgess meg és jövök.-Ennyire idegesnek még nem láttam oké, hogy megvan ijedve de azért ordítozni még nem kéne.De mindegy rá hagyon most szabad neki. Mikor készen lettem a pakolásssal, le mentem az emeletről. Mindeki tűkön ült és örült hogy megyünk. Gyorsan felhívtam Sethet hogy készen vagyok és mehetünk. Ahogy le tettema telefont csengettek. Elindultam hogy ki nyissam az ajtót, de Darell megelőzött és ki nyitotta. Mikor rá néztem eltorzult arcal bámúlt kifelé.

-Anna, téged keresnek. -Ezt úgy mondta mintha csak percei lennének hátra. Oda mentem hogy megnézzem ki az és egy nagydarab fekete hajó, kreol bőrű, sötét szemű fiatal férfi állt ott. Kicsit megrémültem, de tudtam uralni az arckifejezéseimet.